Emlékszem, nagyapám idejében hogyan zajlott a szüret. Felmentünk a hegyre, szülők, nagyszülők, unokák, testvérek, unokatestvérek. Voltunk vagy harmincan, nagy családi esemény volt. Egész nap szedtük a szőlőt. Volt, aki csak vödörbe szedte, volt, aki csak szállította a préshez, volt, aki préselt. Mindenki kivette a részét a munkából. Nos, nézzük, hogyan zajlik egy igazi szüret, ahol a falu apraja-nagyja be van vonva.
Még ma is nagyrészt összejön a család egy szüret alkalmával, azonban régebben szélesebb körben voltak bevonva az emberek. Nézzük, mikor történt? Kattints a tovább gombra!
1. A szüret ideje
A 18-19. században alakult ki, hogy tájanként változóan, bizonyos napokhoz kötik a szüretelés kezdetét.
Például Tokaj-Hegyalján a hagyomány szerint Simon-Júdás (október 28.) napján kezdték meg az aszú szüretelését, az Alföldön ez Mihály napja (szeptember 29.), a Dunántúlon pedig csak Terézia napján (október 15.).
Nyilvánvalóan ezen dátumok meghatározásakor figyelembe vették az időjárási viszonyokat, a szőlőfajtákat és egyéb tényezőket is.
Ezt a régi szüreti képet én javítottam fel, mert gyűrött és foltos volt. Kíváncsi vagy, hogyan?Töltsd le az ingyenes bemutatót IDE kattintva és tanuld meg te is!További hasonlókat találsz Facebook oldalunkon. KLIKK IDE! :) |
2. A szüret régen
Régen a szüret igazi sátoros ünnep volt, aki távol tartózkodott, az is hazatért erre az időre. A társadalmi élet fontos részét képezte, s igazán jó teret adott az ismerkedésnek is. Zajkeltéssel, riogatással, pisztolylövéssel indult a munka. A lányok, asszonyok voltak a szedők (vödörbe, puttonyba, sajtárba), s kacorral (szőlőmetsző kés) vágták le a fürtöket. Munka közben vidám énekszótól, hangos kacagástól volt hangos a vidék. A nap végén a szüretelők szüreti koszorút vittek a vállukon, amely szőlőfürtökből, búzával, szalagokkal díszített koszorú volt.
A régi szereplőkről - bíró, csőszlányok, csőszlegények, táncmesterek - ma néhol beöltözött emberek emlékeznek meg. Egykor az esti mulatságért a borkirály volt felelős.
A menetből nem maradhatott ki a hordóra ültetett piros ruhás bábu, a baksus-figura. Eredete valószínűleg Bacchus-ra, a rómaiak bor-istenére vezethető vissza. A menet szereplői voltak még a csőszök, a tolvajok, akik szórakoztatták a közönséget.
3. Szüreti ételek
A szüreti fogásokat a gazdasszony készítette, s este a hazaérkezőket már várta vele. Ezek általában a marha- vagy birkahúsból készült bográcsos, a kalács, a húsleves, a töltött káposzta és a csörögefánk volt.
